Extázis albumkritika - 1. rész
Számtalan Bongor józan életmód felé vezető útját bemutató cikket, interjút találhatunk ma az interneten. Ezen tartalmak mindenhol kiemelik az előadó (2025 decemberében megjelent) legújabb, Extázis című albumát. Szuperlatívuszokban beszélnek róla, hogy milyen egyedi és jó példákkal teli zenei mű, főleg azok számára, akik súlyosan káros függőségeikben élik a mindennapjaikat, s akik szeretnének mindezen változtatni, mert hasonló cipőben járnak, mint a népszerű rapper a jó útra való térése előtt. Bongor nemrég jelentette be a Facebook oldalán, hogy most lesz egy éve, hogy józanságban éli az életét (ezúton is gratulálunk neki!). Ezen apropóból kiindulva vizsgáljuk meg most kicsit közelebbről, megértő szemmel az előadó Extázis című új albumát. Vajon a fent említett cikkeket és interjúkat figyelve megint csupán annak a jelenségnek lehetünk a szem- és fültanúi, ami oly sokszor jellemzi a közéletet, hogy a züllést, az önpusztítást, az erőszakra nevelést és a gyűlölet promotálását emelik piedesztálra, vagányságnak beállítva az arra való hangolódást? Vagy Bongor legújabb lemeze valóban annyira példaértékű, mint amennyire mondják? Ennek a kérdéskörnek futottunk neki az Extázis album kritika első részében.
Mindenekelőtt ki kell emelnünk, hogy az alábbi cikkben senki és semmi felett nem ítélkezünk. Csupán az előadó nevével készített számos, az interneten megtalálható tartalmakat figyelembe véve, s a dalok hallgatása után mindent egybekötve következtetünk.
Első ülés - skit
„Napi 5-6 sör, meg egy fél üveg vodka” - hangzik el Bongor új lemezének első percében. A dalban egy engedelmes jófiú folyamatosan újra és újra előtérbe kerülő pusztító árnyékával való harcának dilemmáját veti fel a főhősünk. A lemezen szereplő dalok közötti skitek - átvezetők, bevezető szöveges hanganyagok - másik főszereplője Cserihanna (Cseri Hanna Júlia), aki Bongor pszichológusát alakítja a lemezen, s aki egyébiránt a való életben Bongor zenei stílusához hasonló, szintén az engedelmes jókislány és a felette folyamatosan felülkerekedő, pusztító árnyékának dilemmáját előtérbe helyező alkotó, számtalan mennyiségű, és milliós nézettségű dal szerzője és előadója. Itt meg is kell állnunk egy pillanatra, mert felmerül az első problémánk az albummal kapcsolatban. Egy olyan előadónő játssza a segítségnyújtó, bölcs pszichológus szerepét a lemezen, aki a való életben maga is talán segítségre szorul. Mert a saját dalaiban ő maga is birkózik a két énjével, s úgy tűnik, nagyon sok munkája van még hátra ezen az úton, hogy végül ne a pusztító árnyék szóljon belőle folyamatosan a Cserihanna dalokon keresztül. Az előadó hölgy eddigi diszkográfiájából egyetlen jó példát tudunk csupán felhozni, azt a dalt, amit Bongorral közösen a nem olyan rég megszületett gyermeküknek írt (Lujzi beat). Ez így két album és számtalan milliós nézettségű videóklip után nem mondható túl jó aránynak. Mindebből kiindulva ezek után felmerül a kérdés: a lemezen szereplő pszichológus - Cserihanna - vajon milyen szintű segítséget tudhat nyújtani Bongor számára?
Árnyék
Az előadó a második dalában kijelenti, hogy mindenekelőtt az első söréből született árnyéka mormolta neki és írta meg legelső rapdalát, s ezen az úton haladva jutott el a Park nagyszínpadára: „Menjünk visszább. Az árnyék ott volt, sokkal előbb, hogy megalkottam a Bongort. Az első sörömből velem együtt kortyolt. Először szólalt meg a fülembe mormolt. Azt súgta, hogy: hatalom van nálam. Az első rappem írtam és felment a lázam. Mindig ezt akartam. Amikor összeért az első két sorom a Parkban. Felállt a f*rkam.” A Budapest Park befogadóképessége 12.000 fő, Európa legnagyobb, egész nyáron át nyitva tartó szabadtéri szórakozóhelye. Bongor tehát kijelenti, hogy a benne született, pusztító árnyéka által mormolt rapdalai juttatták el őt a Park színpadára, és adhatta azt ott elő, és adhatta azt el menőnek, követendő példának 12.000 fiatal és fiatal felnőtt számára. Itt felmerülhet bennünk egy nagyon fontos kérdés. Vajon egy év józanságban leélt idő után hallhatjuk-e majd Bongortól a hallgatóinak szánt első, tiszta tudattal megírt dalát (aminek a címe lehetne mondjuk: Bocsánat)? Képzelheti ugyanis a kedves olvasó, hogy Bongor árnyéka által írt dalok és az azokból készült klipek milyen üzeneteket ültetethettek el, öntöztek és csíráztattak ki a hallgatói lelkében az előadó egy éve tartó józanságát megelőző időszakban.
Aztán tovább szemezgetve a dalok között találunk még az Árnyék című dalban egy kis alaptörvény-módosítást ellenző szöveget is, ami egyértelműen az előző kormány drogtörvény- szigorításáról szól. Érti a kedves olvasó? Bongor azt a drogtörvényt kritizálja - és ülteti el azt az üzenetet a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy nem volt jó döntés az előző kormány drogtörvény-módosítása -, ami anno pont azért jött létre, hogy maradjon tiszta a fiatal, vagy fiatal felnőtt, ergó Bongor is. Olyan tiszta, aminek egy éves évfordulóját nemrég ünnepelte Bongor, és amely életmódnak nem győz elég hálás lenni azért, hogy pozitív irányba terelte az életét.
Bebaxtam
Az album következő dalának címe Bebaxtam. Ha a címből még nem jött rá a kedves olvasó, hogy miről is szól, íme egy idézet a dal refrénjéből. „Bekaphatod a f*szomat… Na, mi van? Kétforintos köcsögök. Régebben még én is ittam, most is iszom. Csak mondom, hogy régebben is ittam. Köcsögök.” Három percnyi promóciót kaphatunk arról, hogy milyen jó érzés is mértéktelenül alkoholt fogyasztani. A legnagyobb baj ezzel, hogy egy általános vagy egy középiskolás fiatal nem feltétlenül hallja ki az iróniát Bongor hangjából, hanem követendő példának gondolja, hogy mérték nélkül inni jó, sőt mámorító. A fenti idézet elolvasása után döntse el a kedves olvasó, hogy segít-e egy Bebaxtam lelkületű dal egy olyan ember számára, aki meg szeretné oldani az életét megkeserítő alkohol-, vagy szerproblémáit.
Beef
Lássuk a soron következő dalt, hátha most fordul a kocka, és jó, példaértékű irányba terelődnek a dolgok. A Beef vajon Bongor tiszta állapotát tükröző dalainak egyike lehet? Hiszen ha csupán felületesen hallgatjuk a dalt, azt látjuk, hogy az előadó csak a vele szemben felmerülő, ocsmány hangnemű negatív kritikákat próbálja kezelni benne a mai közösségi médiában elterjedt gyűlöletcunami közepette. „Nem ér ennyit az egész. Hagyd a fszba, csak egy újabb magányos kisgyerek. Aki ilyet ír, csak egy jellemtelen gyík lehet.”, „Tessék, itt egy autentik idézet a biódba, te Fsz!”, „A legrosszabb az egészben közben, hogy a magadfajta Fszokat el kell tűrjék csöndben.”, „Te neked ezek a gondolatok komplexek. De legalább okozok neked pár rossz percet.”, „Fsz, ez a karriered csúcsa…”. A gyűlölet csak további gyűlöletet szül. Ez mindenki által ismert alapigazság. Ezt figyelembe véve tegyük fel a kérdést, hogy a fenti dalszövegidézetek üzenete - ami jelen pillanatban is az előadó milliós számú hallgatóinak a fülébe és a lelkébe van elültetve - egy előremutató, példaértékű, jó szívvel ajánlható albumba enged-e betekintést vagy sem, s pont hogy az ellenkezője igaz az előbb felsoroltaknak.
Sose halunk meg
Az album ötödik trackje ugyanarra a hullámra ül fel, mint a kettővel ezelőtt hallható dal. A Sose halunk meg egyazon káros szenvedélyből adódó mámort mutatja be, s ugyanazt az önpusztító életstílust promózza, teszi népszerűvé a hallgatói körében, mint a Bebaxtam. „Idd ki. Idd ki az összes k*rva életbe.”, „Van itt minden, hidd el. De a minden, még nem minden. Nem állnak össze a kirakórészek, amíg nem vagyok Ki*szott részeg.", "Fszom, egyszer úgyis megöregszünk, és a sírunk e dal lesz, de addig csak örömünkben sírunk.” Az album első közreműködőjét Sisit hallhatjuk a dalban, aki Magyarország egyik leghallgatottabb előadónője, és aki a saját dalaiban ugyanazokat az értékeket képviseli, mint a Bebaxtam, vagy a Sose halunk meg című dal: „Tesi. Ha nincs senki kísértelek én.” Bő 13 percnél járunk az albumban, s a nagy részében gyakorlatilag azt hallgathattuk eddig, hogy mekkora buli is az önpusztító életmód. Sisivel karöltve pedig a Sose halunk meg az egyik legismertebb húzó dala lett az Extázis nagylemeznek. Ezen a ponton felmerül bennünk egy-két nagyon fontos kérdés, amiket a következő dal után teszünk fel inkább a kedves olvasónak.
Hol voltál?
A 6. dal. „Az ég szilárd a föld folyik, habár semmi sem változik. Nincsen út csak mély mocsár, és folyékony minden pohár.” Vagyis a fent említett refrént napi szinten mantrázva (értsd: ismétlődően hallgatva) úgy kellene akkor érteni, hogy hiába minden erőfeszítés, nem változik semmi? Ebből kiindulva a Hol voltál című dal szép kilátásokat vázol fel, és hangolja be a hallgatóit a jövőre nézve. Mondjuk, ha a fent felsorolt dalokat vesszük figyelembe, akkor a Hol voltál beleillik a sorba.
Az Extázis nagylemez 15 percnyi hallgatása után - és a cikkünk első részének vége felé - fel is tehetjük az előző dal végén ígért, nagyon fontos kérdéseinket:
A milliós hallgatottságból kiindulva számtalan alkohol- és szerproblémákkal küzdő sérült lélekhez jut el Bongor nagylemeze. Vajon milyen példát mutathat számukra akár az első negyed óra meghallgatása is az útkeresésük során? Az albumról idézett fenti szövegek jó vagy rossz irányba dönti el vajon a folyamatosan ingázó belső mérlegük nyelvét? A cikkben felmerülő összes kérdésre a válaszokat a kedves olvasó lelkiismeretére bízzuk. Bongor Extázis albumán hallható dalok kritikáját - a cikk 2. részében - hamarosan folytatjuk.